
A zsákodban cipelt kacatokat egymáshoz illesztve egy kézénfekvő, de mégis korszakalkotó felszereléshez jutottál: rájöttél, hogyan kell távcsövet készíteni. Nos, a dolog nem olyan egyszerű, mint egy
csontszurony összedobása. Először is két
ormánygőte csontot simára kell csiszolnod
smirglilevéllel. A csövek két-két végébe ezután
varányszemeket illesztesz (tehát négyet). Végül az egészet bevonod
grákóbőrrel, így adva tartást és küllemet az egésznek. A két ormánygőte csonton, a négy varányszemen, a grákó bőrön, és a smirglilevélen kívül még 20 pontra van szükséged, hogy a távcsövet a KT 42 paranccsal elkészíthesd. Ez ugyan nem a legfinomabb műszer, de kezdetnek megteszi. Ha van távcsöved, jó rálátásod nyílik nemcsak azokra a mezőkre, amelyeken jársz, hanem a velük szomszédosokra is. Olyan tereptipusokon ahol nem lehet messze ellátni, persze nem sok hasznát veszed. Az így felfedezett dolgokat, épületeket persze közelebbről is meg kell vizsgálnod ahhoz hogy az E. F. -ben leírást kapj róluk. Ezen kívül nem árt ha tudod, hogy a távcső az egyik legalapvetőbb alkotórésze a
szeksztánsnak.