|
Zarknod ónixpiramisa (695. épület)
(259,63) Zarknod ónixpiramisa (#695) - Esthar császárság
(260,63) Zarknod ónixpiramisa (#695) - Kyorg birodalom
(259,64) Zarknod ónixpiramisa (#695) - Bo'adhun birodalom
(260,64) Zarknod ónixpiramisa (#695) - Árnytündérek
be 695 bemész a 695. épületbe
Minden bátorságodat összeszedve közelebb sétálsz, míg a magasba nyúló fehér oszlopok között a márványlappal borított területre nem érsz. Tekinteted az ég felé emeled. Lenyűgöző és egyben félelmetes látvány. A sötét ónixlapok alkotta piramis ott lebeg jóval a fejed fölött, alulról semmilyen bejárat nem látszik. Hát akkor, hogy lehet oda bejutni. Egy őrjáratozó sárkány vészesen alacsonyan zúg el a fejed fölött. Önkéntelen böffentésére apró lángcsóva hagyja el a száját, ami melletted csapódik a talajba. A márványpadlón meglepő módon semmi nyomot nem hagyott. Most veszed csak észre, hogy a fehér márványkörön belül egy szabályos, ezüstporból kirakott körön állsz. Egy kisebb terpeszben megveted lábad, és újra az ég felé pillantasz. Apró sóhaj hagyja el ajkad: "Be akarok jutni". Hirtelen meglódul veled a világ, kavarogni kezd körülötted a levegő... Rémülten döbbensz rá: a deus ex machinád szokott így viselkedni!?! Eltelik egy kis idő, mire rádöbbensz, tévedtél: Ez egy teleport! Gyomrod majd kiugrik a helyéről, ráadásul legszívesebben azonnal megválna tartalmától. Eltelik pár perc teljes bizonytalanságban... Egy üres szobába érkezel. Piramis formájú, csúcsos mennyezet, és az alapjának sarkai is csúcsosak. A falakon minden háromszorosan tükröződik vissza, így több példányban megcsodálhatod, amint lassan feltápászkodsz a földről, és körülnézel. Nyúzottnak tűnsz. A helyiségnek nincs ajtaja. Szörnyű kelepce ez. Eszedbe jutnak a mendemondák Zarknod piramisának alsó kamráiról, ahol minden áldozat megtört, mielőtt a jótékony halál véget vetett kínjainak. Remegni kezd a térded. Minden önuralmadat össze kell szedned, hogy legyőzd a kellemetlen érzéseidet. Reménytelenül bizonygatod magadnak, elég nagytudású, világott látott kalandozó vagy ahhoz, hogy ennek a vészes helynek a kihívásaival is megbirkózhass. Biztos ez? Apró zümmögésre ébredsz merengéseidből. Elbűvölő teremtmény anyagiasul előtted. Teleporttal érkezhetett. Egy sárkány úrnő az, sokban hasonlít a Ghalla szerte híres Natalienára, de nem ő az. Lenyűgöznek kecses formái. Közelebb lép hozzád. Öntudatlan tested arra sem képes, hogy biztonságot adó fegyver után nyúljon. Bár a sárkány úrnő ártatlannak tűnik, valójában cseppet sem az. Fejét közvetlen az arcod elé tartja, mielőtt hamvasztó lehelletével megsemmisíti mindazt, ami valaha a fejed volt. Ááááááá... Lassan térsz magadhoz. Majd visszatérnek az emlékképek. Aztán ahogy végződött, utazással a deus ex machinád által... vagy mégsem? Az ónixpiramis alatti márványkörön fekszel. Kimerülten, fáradtan, de életben vagy. (1 életpontod maradt.) Talán még nem vagy elég tudás birtokában ahhoz, hogy Zarknod ónixpiramisa feltárja számodra kapuit... vagy minden kalandozót így elrettentenek ezzel az illúzióval, ki tudja? Biztos, hogy csupán egy látomás volt? Összeszedelőzködsz és utadra indulsz. A halálközeli élmény azonban kitörölhetetlenül belefészkelte magát gondolataid közé. Egy biztos, fogadod meg magadban, messze el fogod kerülni még a piramis környékét is!
be 695 bemész a 695. épületbe
Minden bátorságodat összeszedve közelebb sétálsz, míg a magasba nyúló fehér oszlopok között a márványlappal borított területre nem érsz. Tekinteted az ég felé emeled. Lenyűgöző és egyben félelmetes látvány. A sötét ónixlapok alkotta piramis ott lebeg jóval a fejed fölött, alulról semmilyen bejárat nem látszik. Hát akkor, hogy lehet oda bejutni. Egy őrjáratozó sárkány vészesen alacsonyan zúg el a fejed fölött. Önkéntelen böffentésére apró lángcsóva hagyja el a száját, ami melletted csapódik a talajba. A márványpadlón meglepő módon semmi nyomot nem hagyott. Most veszed csak észre, hogy a fehér márványkörön belül egy szabályos, ezüstporból kirakott körön állsz. Egy kisebb terpeszben megveted lábad, és újra az ég felé pillantasz. Apró sóhaj hagyja el ajkad: "Be akarok jutni". Hirtelen meglódul veled a világ, kavarogni kezd körülötted a levegő... Egy üres, gúlát formázó helyiségbe érkezel. A fehér falak olyan fényesek, hogy minden csillogva tükröződik vissza rajtuk. Egyetlen, a szobából kivezető ajtót sem látsz, viszont a lábaid alatt, ahova érkeztél, szikrázó ezüstkör terül el. A teleport másik oldala, gondolod, és tudod, csak arra kellene gondolnod a körben állva, hogy távozni akarsz, ez azonnal meg is történne. Végigtapogatod a szoba oldalfalait. Sehol egy illúzióajtó. Már épp visszalépdelnél az ezüstkörbe, hogy távozásról szóló gondolataiddal működésbe hozd a teleportot, amikor halványkék színű vibrálás tölti be a termet. Különös alak materializálódik előtted. Csak elnagyolva rendelkezik humanoid formákkal, amúgy minden testrésze groteszkebb minden álmodban elképzeltnél. Testének mindkét oldalán, a csípőjétől a hónaljáig húzódó részen csápok sora meredezik, hogy végeik előre-hátra tapogatózzanak az összesűrűsödött levegőben. De a legkülönösebb a lény zölden világító szeme, mely már szinte nézésével kellemetlen, szúró fájdalmat okoz szívedben. Amint magadhoz térsz, és támadó (vagy védekező?) állásba helyezkedsz, van időd összehasonlítgatni az eddig a legendákból vagy személyesen ismert összes szörnytípussal. Egy tleikan áll veled szemben. - Nem akarunk bántani - mondja a lény, de úgy, hogy mély hangzású baritonja szinte rezgésbe hozza a falakat. Nem csak az a meglepő számodra, hogy nem szaggat azonnal darabokra, hanem az is, hogy érted szavait! Ijedten pislantasz körbe, hogy felmérd vajon miért e többesszám. - Én Permedin Ahratiax vagyok, Zarknod legközelibb személyes bírája - folytatja a rémisztő házigazda. - Az ő távollétében én irányítom az épületkomplexumot. Nem kell félned tőlünk, ugyanis kölcsönösen hasznos segítséget nyújthatunk egymás számára. - Kétkedő arckifejezésed láttán a tleikan bíra harsány hangon folytatja: - Csak hallgass végig, ha nem tetszik az ajánlat, elfogadjuk döntésedet, és megadjuk rá az esélyt, hogy harcban pusztulhass el. - Permedin nevetése örvénylő mozgásba hozza a falakat, a dobhártyád pedig a beszakadás határán egyensúlyozik. - Az egész évezredekkel ezelőtt kezdődött: ugyanis akkor csöpögtek át először a világunkba a kizárólag pusztító gondolatokkal felruházott idegen életformák, a tl'urlangok, más néven éjfattyak. Szerencsénkre, nem közvetlenül Ghallára érkeztek. Az éjfattyak életenergiával táplálkoznak, Ghallát néhány óra leforgása alatt megsemmisítették volna, felhabzsolva a dús életenergiát. A kaput a Sötét Földre nyitották, ahol a Thargodan civilizációt, és minimális táplálékot találtak. Még így is, győzelmük bizonyos volt az első pillanattól fogva, azonban a félig halhatatlan, ezeréves tapasztalatú Thargodanok szívós ellenfélnek bizonyultak. Urgol, a Thargodanok vezére paktumot ígért Ghalla népeinek, ha segítenek neki a harcban. A megállapodást örömmel kötötték meg az ősi idők öntelt, gőgös máguskirályai - pedig a csata után nem ígért nekik mást, csak örök rabszolgaságot, ha bármelyikük képes lett volna arra, hogy a szerződés sorai között olvasson. Az első, a Sötét Földre küldött seregek csak egy szemvillanásnyi ideig tartottak ki, a ml'othag szürcsölők úgy falták fel életenergiájukat, mint az érett gyümölcsöt. Ekkor az ősi világ hatalmasságai gazdámhoz, Zarknodhoz fordultak, és az ő segítségét kérték. Ő végtelen kegyében megígérte, hogy olyan páncélzatot készít a seregeknek, amely megvédi őket a tl'urlangok halálos érintésétől. Cserébe mindössze annyit kért, hogy hozzáférhessen az ősi varázslóiskolák szigorúan őrzött könyvtáraihoz. Tízezer tleikan dolgozott éjjel és nappal, míg elkészültek a mágikus vértezetek a seregek számára. A Sötét Földön, az éjfattyak által nyitott dimenziókapu körül zajlott le a hatalmas csata. Számunkra is hihetetlen módon, de a páncélok működtek, és ugyan óriási veszteségek árán, de sikerült az éjfattyakat visszaűzni. Maga Urgol elesett az éjfattyak vezérével, Dl'orkhaugrukkal vívott csatájában, és így a meggyengült, vermeikbe visszahúzódó Thargodanok nem voltak képesek a szörnyű paktum behajtására. Urgol halálával nem volt senki, aki képes lett volna a tl'urlangok által cafatokra szaggatott tér-idő szövetet újra összefonni, így a térkapu nyitva maradt. Ekkor gazdám, Zarknod a világ iránt érzett felelősségétől vezérelve ismét segített. A többi drakolder segítségével óriási varázslatot szőtt, amely ugyan nem gyógyította meg a szövetet, azonban összefogta azt, hogy az éjfattyak ne legyenek képesek ismét áttörni rajta. A győzelemmámorban úszó, pökhendi máguskirályok lekezelően fogadták uramat, és amikor a könyvtárak felnyitásáról esett szó, megpróbálták csapdába ejteni, elfogni, uralmuk alá hajtani! Zarknod végtelen haragra gerjedt, elátkozta a humán fajokat, és borzalmas háborúban megsemmisítette birodalmaikat. Gazdám több évszázaddal ezelőtt távozott a piramisból, és azóta sem hallottunk felőle. Időközben a szövetet összefogó mágia meggyengült, és újra éjfattyak léptek a Sötét Földre. Senki más nem képes arra, hogy a varázslatot újraszője, csakis Zarknod. Bár a humánok egyszer már eljátszották bizalmunkat, nincs más választásunk, mint megbízni az új fajokban, azaz bennetek. Találjátok meg Zarknodot! Az utazás túléléséhez szükséges páncélt elkészítjük, mint ahogy ezer évvel ezelőtt, a Seregek számára is elkészítettük, mindössze a háborúban szétszóródott mágikus komponenseket kell újra összegyűjteni. Nagyot nyelsz, amikor átgondolod ezt az egészet. Zarknod megkeresése legendába illő feladat. Permedin int a kezével, hogy kövesd. Amint a fal felé indul, feltárul előtte egy ajtó, amin keresztül egy másik szobába lehet átjutni. Középen egy emelvényen azonosíthatatlan szerkezet áll, az eleje leginkább egy gömbölyded ajtóra emlékeztet. - Zarknod ezen a dalebgad kristálykapun keresztül távozott. Miután itthagyott bennünket, a kapu bezárult. Ő nem akarta, hogy bárki követhesse őt, ezért nem is lehet követni, az ajtót sehogy sem tudjuk kinyitni. Látod azt a négy zárat ott alul? Az egyetlen módszer, hogy megtaláld a hozzá való kulcsokat! Elgondolkodva bólintasz, majd félve a bíra felé fordulsz. - Említettél valamiféle páncélokat, és komponenseket. Hol találom ezeket? A bíra részletesen elmagyarázza, mit kell tenned, majd így szól: - Most menj, és végezd el gyorsan a feladatod, hiszen az idő sürget. - Hátrálni kezdesz az ezüstkör felé, de Permedin még utánad szól: - És még valami. Ne felejtsd el, mi a velünk szembeszegülők büntetése. Bólintasz, majd remegő térdekkel hátat fordítasz a tleikan bírának. Elég csak a távozásra gondolnod, és a láthatatlan teleporton keresztül el is hagyod a piramist.
be 695 bemész a 695. épületbe
Minden bátorságodat összeszedve közelebb sétálsz, míg a magasba nyúló fehér oszlopok között a márványlappal borított területre nem érsz. Halvány ezüstkört fedezel fel az oszlopokkal határolt terület közepén. Odasétálsz, és terpeszbe rakott lábakkal elhelyezkedsz. Csak az utazásra kell gondolnod, és a teleport működésbe is lép... Az üres, gúlát formázó helyiségbe érkezel. Minden olyan, mint legutóbbi távozásodkor. Hamarosan Permedin is megjelenik. [10 fejlesztési pontot kaptál. (+1% halhatatlanság.)] Rögtön a dalebgad kristálykapuhoz vezet. Előveszed táskádból a kulcsokat, mindegyikük élénk színekben fénylik. Egyesével a teleportkapu zárszerkezetéhez illeszted, azok pedig láthatatlanul beleolvadnak a zár belsejébe. Mintha soha nem lett volna ott zárszerkezet! Ha nem a saját szemeddel láttad volna, talán el sem hinnéd. Az utolsó kristálykulcs behelyezése után egy kattanás kíséretében feltárul a kapu, hogy belsejéből kékes vibrafény kíséretében füst kezdjen kifelé gomolyogni. Mint egy élő organizmus, tudatosan körbefolyja a szobát, mintegy megvizsgálva a kapun kívüli teret. Permedin mélyen dörgő baritonja szakítja meg a csendet: - Ideje indulnod. Keresd meg Zarknodot, és térjetek vissza együtt. - A leghíresebb drakolder nevének említésére jeges veríték folyik végig a hátadon. A kavargó köd azonban mintha bátorságot öntene beléd... Teszel egy lépést a dalebgad kapu belseje felé, majd még egyet. Már semmit nem látni! Aztán szivárványszínben pompázó kristályfolyosó kerül köréd, melyen gyors lépésben haladsz előre. Már nem te irányítod saját mozgásodat. Majd lezárt üvegfalba ütközöl. Mintha egy cső belsejéből látnád: az odaát elterülő dombság egy közeli pontján cifra, boltíves kapu nyílik a föld alá. És különös módon a falak mögé látsz, egy kusza labirintus járatai villannak fel előtted. Hiába feszülsz válladdal az üvegfalnak, az nem enged. Csüggedten visszasétálsz a kristályfolyosón, hogy Permedin előtt lépj ki a teleportkapuból. - Megrongálódott? - válik rögtön kifürkészhetetlenül komorrá a tleikan bíra arckifejezése. Elmeséled, mit láttál. - Gondolhattam volna, nem csak a kulcsok vesztek el, hanem az átjáró is lezárult. - Mielőtt bármit tehetnél, Permedin vaskos csápjai megragadnak. - Egyetlen esélyünk maradt: gyalog kell odamenned, ez az egyetlen esélyünk, hogy megtudjuk, Zarknod most merre lehet! - Miféle hely ez, amit láttam? Tudsz róla valamit? A bíra elgondolkodva mér végig téged, majd bólint. - Népünk egysége birodalmunk tündöklésével együtt veszett oda. Őseink ősei egy rég elpusztult faj, a moák organikus teremtményei voltak. Szolgák, akik túlélték egykori gazdáikat, és túlszárnyalták tudásukat. Amikor fajunk naggyá vált, égre törő piramisokat épített, és városai kontinenseket borítottak be, főbíráink a világon túlra tekintettek, szolgákat kerestek, akik elvégezhetik helyettünk a munkát, mint ahogy annak idején mi is tettük a moák helyett. A kreitonok azonban amellett, hogy tehetségesek és ravaszak voltak, és kiválóan ismerték a mágiát, alattomosak és gonoszak is voltak. A Hold Bírája hiába ismerte fel álnokságukat, a Nap Első bírája megbízhatónak ítélte meg őket, és tömegével hozatta át seregüket saját világukról a térkapun át. A kreitonok hamarosan már nem szolgáltak, hanem befolyásuk csápjait nyújtogatták. Polgárháború robbant ki, amely a kreitonok mágikus fölényének köszönhetően a Hold vereségével végződött - a végső pusztulás várt volna ránk, ha Zarknod nem fogadja a túlélőket piramisába. A Nap bírái a kreitonok szolgái lettek, a birodalom káoszba zuhant. Az új, barbár fajok megalapították országaikat, és elfeledett faj lett a miénk. Mi, akik a drakolder piramisokban szolgálunk, az ősi, Hold ág leszármazottai vagyunk. A tükörtornyokban, rúnatornyokban és az előbb látott földalatti járatokban rejtőző férgek pedig a kreiton-imádó, renegát tleikanok, a Nap-bíra fertőzött vérvonala. Innen hát az ősi konfliktus. El nem tudom képzelni, mit kereshetett Zarknod legősibb ellenségeink fellegvárában! - megkeményedett tekintettel fordul feléd. - De talán túlontúl sokat is beszéltem. Az általunk készített páncélokba öltözve, amelyek még az éjfattyak ellenében is megvédenek, nem sok félnivalód lesz a kreiton csürhe járataiban! Eredj, és kutasd fel most!
Ez a 132 labirintus térképe.
be 695 bemész a 695. épületbe
Minden bátorságodat összeszedve közelebb sétálsz, míg a magasba nyúló fehér oszlopok között a márványlappal borított területre nem érsz. Halvány ezüstkört fedezel fel az oszlopokkal határolt terület közepén. Odasétálsz, és terpeszbe rakott lábakkal elhelyezkedsz. Csak az utazásra kell gondolnod, és a teleport működésbe is lép... Az üres, gúlát formázó helyiségbe érkezel. Minden olyan, mint legutóbbi távozásodkor. Hamarosan Permedin is megjelenik. [20 fejlesztési pontot kaptál. (+1% halhatatlanság.)] Megkér rá, meséld el, sikerült-e értesüléseket szerezni Zarknod hollétéről. Elégedett vigyorral az arcodon húzod elő a pergament a hátizsákodból, amit a tleikanok labirintusában találtál. Permedin egyik csápja azonnal kikapja a kezedből, majd hosszas vizsgálódásba kezd, mielőtt kibontaná. Közben valami ilyesmit dörmög maga elé: - Egy Zarknod pecsétjével lezárt tekercs. Minden kétséget kizáróan valódi... csak a piramisban lehet kinyitni. - A tleikan bíra, mintha valami porcelán tányér lenne, a tenyerére fekteti a papírost, majd végighúzza fölötte a mancsát. Aztán kihajtogatja a papírt, minek következtében apró bárányfellegek szabadulnak elő, hogy a terem csúcsos mennyezete felé repülve egyetlen egésszé álljanak össze. Aztán a színük is megváltozik, és hamarosan arra eszmélsz, formáik egy triklem drakolder fejévé alakultak át. Zarknod! Megroggyantod térdeid a lelkedben dúló, meglepődéssel vegyes tisztelet érzésétől. Aztán Permedinre sandítasz - hát ha változott az arckifejezése egyáltalán, azt nagyon jól eltitkolta előled. A jelenés beszédbe kezd: - A tleikan tanácsot nem érdeklik az éjfattyakkal kapcsolatos problémák. Talán épp ezért nem is tudnak semmit arról, hogyan lehetne gátat vetni a fenyegetésnek. És bár eléggé ellenségesnek tűntek, a másik dolog kapcsán sikerült némi információt kicsikarnom belőlük. Él egy kreiton mágus a közelben, aki nem is egyszer a kyorg börtönök mélyén raboskodott. Illetve először raboskodott, aztán már ő is részt vett kisebb laboratóriumi munkákban. Állítólag a kyorgok jobban birtokában voltak a drakolderek anatómiájának, mint mi magunk. Ez az előbb említett mágus tudhat valamit a genetikai problémánk megoldásáról. Most odamegyek, utána pedig Maxtelanalban folytatom a tl'urlangok utáni kutatást, az árnytündérek talán többet tudnak róluk. Ámulva hallgatod Zarknod üzenetét, és számtalan kérdés formálódik az agyad mélyén, de nincs idő feltenni őket - a bárányfelhő gomolyagok olyan hirtelen oszlanak szét, mintha soha nem is léteztek volna. Permedin töprengve áll, egyik csápját a homlokán nyugtatva. - Oda kell menned - szólal meg végül. - Az lesz a legjobb, ha rögtön Maxtelanalba küldelek. Ez egy földalatti város az árnytündér birodalom szívében. Talán ott találod Zarknodot. Át kell adnod neki az üzenetemet. - Permedin csápja megindul feléd. Földbegyökerezett lábbal figyeled, ahogy a belső felét homlokodhoz érinti. Hirtelen égető fájdalom hasít testedbe, de hamar elmúlik. - Miii... miii.. mi volt ez? - hebeged. Permedin szája széles grimaszba húzódik, majd csupán annyit mond: - Időben megtudod. Most indulj! Maxtelanal térképét most már bármikor fel tudod idézni magadban. Csodálkozva meredsz magad elé, majd mielőtt útra kelnél, teszel egy próbát. Egyetlen gondolatodra Maxtelanal éles kontrasztú föld alatti járatai megjelennek előtted.
Ez a 133 labirintus térképe.
ENCYCLOPEDIA FANTASIAZarknod páncéljai
A Zarknod tleikanjai által kovácsolt vértezetek ősi relikviák, amelyekhez még csak foghatót sem igen ismernek Ghallán. Ezek a páncélok képesek viselőjüket megvédeni az éjfattyak és más, hasonlóan iszonyú és idegen teremtmények
azonnali halált és még borzalmasabb dolgokat okozó támadásaitól. A tleikanok Ghalla vezető fajainak nagyon régmúltjából merítették a receptet - minden fajnak
a valaha feltalált legtökéletesebb ruhadarabot készítik el. A páncéldarabok végső formájukat bonyolult mágikus rituálé során nyerik el, ehhez speciális mágikus komponensekre van szükség. Az ősi tl'urlang háború idején a páncélok
elkészítéséhez szükséges komponenseket a négy birodalom biztosította. A fajt meghatározó drágakövek az esthar császárságtól, az ötvözetet a viselőjéhez kötő fétiseket a bo'adhun tözsektől kapták. A mágikus képességeket meghatározó kyorg relikviákat összetett átokvarázslat védte, nehogy a titkos technikák az ellenség kezébe jussanak. A páncél mintáját meghatározó, a varázsigéket
tartalmazó tekercseket pedig az árnytündérek készítették. Ezeket csakis a tleikanok tudják felolvasni, és ha rossz kezekbe kerül, azonnal elporlad. Ha nem tudod, hogy most éppen egy fétis vagy egy kyorg relikvia birtokába jutottál,
olvasd át még egyszer az enciklopédiát, és ha ez sem segít, gondolj bele, hogy melyik területen is szerezted a tárgyat! Első lépésként azt kellene kitalálnod, melyik az az esthar drágakő, amely a te fajodnak szükséges páncél alkotóeleme.
Ehhez az F <drágakő> parancsot használd, ha ilyen kő birtokába jutsz. Ha megvan a drágakő, folytathatod a kutatást. Az F <bo'adhun fétis> <kyorg relikvia> <árnytündér tekercs> paranccsal megvizsgálhatsz három tárgyat, és megállapíthatod, hogy készíthető-e belőlük páncél, a neked megfelelő drágakő segítségével (a páncélról enciklopédiát ekkor még nem fogsz
kapni, csak ha elkészítették neked!) Ha működő kombinációhoz jutottál, keresd fel Zarknod piramisát, és add ki a KT <bo'adhun fétis> <kyorg relikvia> <árnytündér tekercs> parancsot, 50 TVP árán. Természetesen, a fajodnak megfelelő drágakőből is elhasználódik egy ilyenkor. Gondoskodj róla, hogy legyen nálad 5000 arany, a telakit ötvözet költségeire! Ha érvénytelen kombinációt adsz meg, az 50 TVP-t akkor is elveszted. A teljes vértezet minden darabjának összegyűjtése természetesen rengeteg energiát kíván, de a
szerencsének kisebb szerepe van, mint gondolnád. Először is, a drágakövek és fétisek cserélhetőek. A kyorg relikviák ugyan nem átadhatóak, de mivel ezek állandó hiánycikkek, Zarknod piramisánál, a KT <1. relikvia> <2.
relikvia> paranccsal bármikor kicserélik két felesleges relikviádat egy véletlenszerű harmadikra. A tekercsek szintén nem átadhatóak, és ezeket sajnos csereberélni sem lehet. Van egy különleges tekercs, a kij. Ez nem páncél, hanem egy nagyhatalmú mágikus kulcs elkészítésének módját tartalmazza. Amikor Zarknod után kutatsz, még jól jöhet, ha van nálad egy ilyen kulcs, amelyet a többi páncélhoz
hasonlóan kell elkészíteni.
|
|