Messziről ez a magányosan gubbasztó növény olyan, mint egy lombját vesztett, kiszáradt fa, pedig, hidd el, nagyon is él! Azért nincs levele, mert nincs rájuk szüksége. A növekedéshez, és a szaporodáshoz szükséges energiát ugyanis közvetlenül a manahálóból nyeri, az ághegyein rejtőző kicsinyke kacsok segítségével. Állítólag csuda dolgokra képes, pedig tudattal biztosan nem rendelkezik. Néha olyan manavákuumot kelt maga körül, hogy még a tapasztalt mágusok is messzire elkerülik, máskor meg csak úgy ontja magából a varázserőt! Mindez teljességgel kiszámíthatatlan. Legendák szólnak a jokonbia fa ágáról is, amit - így szól a bennszülöttek regéje -, minden esztendőben csupán egyetlen egyszer lehet úgy lemetszeni, hogy megőrizze a varázserejét. Ki tudja, lehet, hogy épp te leszel a következő szerencsés? Ahhoz, hogy egy jokonbia ágat megszerezz nem sok ész kell, fogod a késed, és lemetszed. (Ezt a KT 1477 paranccsal teheted meg, 5 TVP-ért, növényenként egyszer.) Az már más lapra tartozik, hogy mihez kezdesz majd egy száraz faággal. Talán gyújtósnak megteszi a tábortűznél. Ha piszok nagy mázlid van, és a lemetszett faág nem pusztul el, hanem némileg megőrzi varázserejét, elteheted a zsákodba. Ha felülsz az ágra, és erősen összpontosítasz, képes leszel vele felemelkedni, mint a bennszülöttek meséiben szereplő, jokonbia ágon repdeső harcosok. Repülni nagyszerű dolog, de készülj fel lélekben, hogy a földet érés igencsak fájdalmas lesz! [Kiadhatod a H 1477 <irány> <távolság> parancsot, 10 TVP-ért, fordulónként egyszer. Az ág csak egyetlen utazásra ad lehetőséget, azután csekélyke varázsereje kimerül, és - mivel másra már nem jó -, eldobod. Az irányt a mozgás parancsokkal egyezően határozd meg, a távolság pedig ne legyen több 5 mezőnél (ha 5-nél többet adsz meg, a parancs nem hajtódik végre!). A jokonbia ágat természetesen senkinek sem fogod átadni.]

Nem átadható!

-

-