CSODABAZÁR (1404. TÁRGY)
Gondjaid nyomasztó súlya alatt, elgondolkodva bandukolsz, mikor egyszer csak furcsa zajra figyelsz fel. Mi lehet ez? Hegyezni kezded a füled. Hm. A vadonban nem szokás fennhangon, vidáman énekelgetni. Ahogy közelebb óvakodsz (mivel a bolondokkal nem árt vigyázni), egy hatalmas, négykerekű kordét pillantasz meg. A közelben két sullár
legelészik békésen. A kordé vakító sárga ponyváján kacskaringós, festett felirat díszeleg: "Niximiliti csodabazárja". Egy aprócska gnóm sertepertél körülötte, tán épp most nyitja ki a boltot? Ahogy elnézed a
kecskeszakállas, nagy orrú, hosszú fülű, földig érő köntösében botladozó figurát, egyvalamiben máris teljesen biztos lehetsz: ő bíz' nem kalandozó! Köszönsz neki... Aztán hangosabban köszönsz neki... aztán finoman megveregeted a vállát. Ha akartad volna, sem tudtad
volna jobban megijeszteni! Némi udvariaskodás után megtudod, hogy személyesen Niximilitihez, a híres feltalálóhoz van szerencséd. Te ugyan még sohasem hallottál róla, de nem akarod megsérteni. Gyorsan lenyitja a kordé oldalát, és lázas sietséggel pakolja ki eléd a
portékáját. Eközben alkalmad nyílik bekukkantani a szekér belsejébe, és még a szád is tátva marad az odabenn rejtőző, méregdrága alkimista labor láttán. - Ezeket a csodás kenőcsöket egytől-egyig magam kísérleteztem ki - rakosgatja elő féltő gonddal a színes tégelyeket Niximiliti, - és mindet sajátkezűleg készítettem! - No, és mire
valók? - forgatod kétkedve az egyik lila tégelyt. - Megnyugtatlak, barátom, NAGYON hasznos holmik ezek, és nem adom ám drágán! Három egyforma cirkuszi talizmán az ára egy adagnak. Úgy teszed le a kis edényt, mintha égetné a kezed. Bolond ez a gnóm! [Ha úgy döntesz, elcserélnéd vele néhány haszontalanná vált talizmánodat, azt nem csak itt, hanem Niximiliti többi bazárjában is megteheted.]
*A csodabazárba nem lehet BEmenni.
Ismert koordináták:
[86,61]
[100,70]
[104,53]
[104,91]
[115,6]
[115,63]
[130,61]
[137,86]
[166,23]
[173,48]
[190,55]
[191,69]
[194,27]
[194,102]
[197,12]
|