A
jégtörők elülső, csápszerű végtagja leginkább egy korongra emlékeztet, mely valami furcsa ragadós, maró hatású anyaggal van bekenve. Talán ennek köszönhető, hogy nincs az a jégtömb, ami ne olvadna meg ennek a csótányszerű rovarnak az érintésétől. Mivel a jégtörők veszélyhelyzet esetén legalább olyan szaporán hadonásznak e végtagjukkal, mint amikor szorgos munkájukat végzik, nehéz úgy legyőzni egy ilyen bestiát, hogy korongja épen maradjon.