Ketati Mama Kifőzdéje (Móripuszta) (891. épület)

Épület koordinátája: [159,70]

be 891 bemész a 891. épületbe
Hiába kopogtatsz, válasz nem érkezik így némi tétovázás után benyitsz. Odabenn tágas tér fogad, a végében egy hatalmas konyha képe tárul a szemed elé, a konyhában viszont nincs senki. Már épp szólnál, mikor egy oldalsó szobából egy megtermett pocakos ember nő lép eléd. Középkorú lehet, arcán keserűség és a tényleges koránál jóval több ránc. - Áh, egy kalandozó - mér végig gyanúsan. Megáll, csak pár pillanatig mustrál aztán megy tovább dolgára.
- Mi ez a hely? - kérdezed.
- Mi ez a hely, mi ez a hely? Nem mindegy? - veti neked oda foghegyről, rád sem nézve, miközben szemlátomást nehéz ládákat pakolgat, liszteszsákot vesz a vállára és viszi ki a konyhába. Ne tegyél úgy, mintha tényleg érdekelne, menj a dolgodra, harcolj szörnyekkel, az a neked való feladat. Csak összemocskolod itt a konyhát. Tétova arckifejezésedet elnézve (illetve, hogy még mindig nem mentél el), folytatja.
- Tudod hol vagyunk? - itt kérdőn nézel rá.
Természetesen tudod hol vagy, de hirtelen nem tudod mire vélni a kérdését, de nem is várja meg a választ.
- Megmondom én neked hol vagyunk. Piszok messze Alanortól. Pont ott vagyunk. Teljesen mindegy mi történik a nagyvárosokban, amint kilépsz a városok kapuján onnantól a királyság számára megszűnsz létezni. Pedig a lakosság nagy része nem a városokban él, ó de, nem ám. Számukra mindegy, hogy mi itt élünk, vagy meghalunk. Borax nincs többé és tudod mi történt? Tudod mi változott? Semmi. Ez a kis falu ugyan felépült, de nehogy azt hidd, hogy a koronának ehhez bármi köze van. Az emberek összefogtak, az történt. Ami házakat itt látsz, mind mi építettük, a királyságnak ehhez semmi köze. A családomat egy éve lemészárolták azok a morfológusok vagy mik. A gyász után úgy döntöttem értelmet keresek az életemnek, hát megtaláltam. Főzök azoknak, akik rászorulnak. Betegeknek, akik nem tudják magukat ellátni, azoknak, akik nyomorékokká lettek a vadonban kószáló szörnyek miatt, vagy bárkinek aki rászorul. Már több, mint 30 éve vége a tűzviharnak, az már egy teljes generáció. Olyanok nőnek fel, akik már csak hírből hallották, de én még ott voltam... És ennyi idő alatt nekünk, egyszerű közembereknek nem lett jobb.
- Itt már kezded kínosan érezni magad, meglátja rajtad a bizonytalanságot. - És erre idejössz te és kérdezed "Mi ez a hely?" Nem mindegy? Neked csak egy újabb jelentéktelen állomás. Hagyj minket békében élni. Itt elcsuklik a hangja.
- Talán tudok segíteni. Köszörülöd meg a torkod, majd bemutatkozol és nekiállsz kotorászni az erszényedben...
- Hagyd azt! - vágja rá, mielőtt bármit is kivennél. Közben megtörli arcát és peckesen kihúzza magát. Maradt még benne büszkeség. Alaposan végigmér, majd bemutatkozik:
- Ketati vagyok. Nem kell a pénzed. Csak bajt hozna rám, ha most kiraksz ide nekem egy számodra nyilvánvalóan jelentéktelen összeget. Az hiányzik csak, hogy éjjel megöljenek és kiraboljanak, kis falu ez, gyorsan terjednek a hírek. De ha valóban segíteni akarsz, hozhatnál némi főzési alapanyagot bármelyik városból. Nekem sokáig tartana az út, és főzni addig is kellene, ráadásul az úton ki is rabolhatnak. Cserébe viszont semmit nem tudok felajánlani, mint mondtam, nincs semmim. Látom, hogy szeretnél segíteni - mondja - Tessék itt egy lista azokról, amik kifogytak - majdnem minden (a kezedbe nyom egy papírt), végtelenül hálás lennék, ha ezeket be tudnád szerezni, fizetni viszont nem tudok értük. De ha most megbocsájtasz, rengeteg még a teendőm és kötve hiszem, hogy az én konyhámban akarod eltölteni az időt. Ezzel kitessékel az épületből. Odakinn veszed szemügyre a listát, csupa alap dolgok, ezeket valóban könnyedén beszerezheted egy vegyesboltban. 20 kiló nyers hús, 2 kiló fokhagyma, egy tucat grifftojás, 20 csomag fűszerkeverék, egy kiló halcsont. Hmmm, erről az utóbbiról még sosem hallottál, de majd utánajársz. [5 pontot használtál fel, van még ...]

be 891 bemész a 891. épületbe
Hiába kopogtatsz, válasz nem érkezik így némi tétovázás után benyitsz. [1 405 tapasztalati pontot kaptál.] Az épület most is nyitva van, mint legutóbb, de Ketatit nem látod sehol. Alaposan körülnézel, végül hátul megtalálod, ahogy edényeket súrol. Mikor megkérdezi mi járatban, közlöd, hogy elhoztad, amit kér. A szeme rögtön felcsillan és egyből abbahagyja, amit csinál és megy mutatni hova pakold le az árut.
- Mondd csak, főzni tudsz-e, világjáró? - erre sandán rád néz. Halványan biccentesz, nem sok kedved van itt maradni főzni a nagy kondér ételeket, ennyire nem érsz rá, bármennyire is szeretné, de mielőtt ennek hangot adnál, már rá is tér a mondandójára.
- Pár napon belül lesz Libertanban egy főzőverseny. A kishúgom a barátaival benevezett, tudod szeretne Ő is segíteni, de nem túl jó szakács, sosem érdekelte mi zajlik a konyhában. Jó szíve van és szeretném is, ha nyerne, tudod ez különleges verseny, mert csakis fogadók nevezhetnek rajta, és a nyertes egy éves ellátmányban részesül. Ne értsd félre, nagyon hálás vagyok ezért a szállítmányért, de ez gyorssegély, az pedig hosszú távon oldaná meg a problémánkat. Őszinte leszek, sajnos a húgomnak nincs esélye nyerni. Az én segítségemből viszont nem kér. Én pedig nagyon szívesen segítenék neki, de a város ide messze van, nem zárhatom be a helyet 1 hétre. Ha van benned bármiféle elhivatottság arra, hogy az ügyünket segítsd, kérlek menj és segítsd ki a húgomat, nyerjétek meg a versenyt. A fogadó mellett már biztosan fel vannak állítva a sátrak, keresd "Ketati Mama" sátrát.
A beszélgetés itt véget ér, te pedig gondolataidba merülve hagyod el a helyet. Talán tudnál segíteni, de nem állhatsz meg minden bajban lévő falulakónak segíteni. Vagy talán pont ezért legalább itt, legalább nekik segíthetnél, ha "mindenki" nem is fér bele? Ezen tűnődsz miközben már messze jársz.
[A küldetés teljesítéséhez a KLD 213 parancsot kell kiadnod a 185;61-es koordinátán.] [5 pontot használtál fel, van még ...]

kld 213 0 0 küldetés végrehajtása 213
Könnyedén megtalálod a sátrat, odabenn nagy a nyüzsgés, éppen azon vitáznak, hogy mit főzzenek a nagy versenyre, alig veszik észre az érkezésed, oly hevesen vitatkoznak. Hangosan megköszörülöd a torkod, majd mivel ez nem elég, félretolsz két nyikhaj fiatalt, így már felfigyelnek rád és elcsendesednek.
- Hát te meg ki vagy? - néz rád kérdőn a társaság közepén álló fiatal ember lány. Alig lehet 20 éves, vörös göndör fürjei és smaragdzöld szeme egy pillanatra letaglóz, még téged is, bőre szinte hófehér.
- Azért jöttem, hogy segítsek, a nővéred küldött. Megnyerjük ezt a versenyt. Így, vagy úgy. - mondod miközben büszkén kihúzod magad.
- De hiszen nekem nincs nővérem... - döbben meg a lány.
- Bizonyára engem keresel - szólal meg egy hang oldalról, több fiatal takarásából. Egy magas ember nő kér utat magának a sátorban, ahogy közelebb jön felméred. Egy tömzsi, alacsony, kicsit kövérkés ember nő. Kócos zilált haja alaposan megritkult az évek alatt és az őszülő tincsek sem teszik fiatalosabbá megjelenését.
- Ketati küldött, mi? Hatvannégy éve ismer, de még mindig azt hiszi, hogy nem tudok főzni. Mintha Ő persze jobban tudna, csak két évvel idősebb.
- De nagyi... TÉNYLEG nem jó a főztöd - vág közbe a fiatal lány akit az elején megszólítottál. Itt egy rövid időre kínos csend telepszik a sátorra, végül TE töröd meg a csendet. Elmondod, hogy nem számít ki mennyire főz jól, mert itt a zsűrit kell majd meggyőzni. Mivel sok receptet ismersz, javaslod hogy ne a népszerűek közül válasszatok, azt bizonyára a zsűri is jól ismeri, olyannal kell előrukkolni, amit egyszerű elkészíteni, mégsem készíti szinte senki, mégis finom, vagyis valami egyedivel, így esik a választásotok a rummal pácolt uzbány oldalasra, borkonyó kompóttal. Elő is kerül egy régi szakácskönyv, minden bizonnyal még a Világégés előttről származik. Az elkészítés módja pedig alapvetően egyszerű, mégis valamiért kiment a divatból. Az alapanyagok nem tűnnek bonyolultnak, de néhány összetevő, illetve fűszer a Világégés óta már nem beszerezhető. Szerencsére tapasztalt vadonjáróként rögtön tudsz alternatívákat mondani, így a régi recept modern felvarrásban részesül, de végül mind megegyeztek, hogy ez így működni fog. Ezután elbúcsúzol tőlük, és elhatározod, hogy visszatérsz a vetélkedő napján és együtt készítitek el a mesés ételt.
[Add ki a KLD 214 parancsot a 185, 61-es koordinátán.] (Önanalízis: +12% főzés.) A sok gyakorlás növelte tudásodat (+1 főzés). [40 pontot használtál fel, van még ...]

*A sikerhez minimálisan ezek kellettek: főzés szakértelem ? szint.

kld 214 0 0 küldetés végrehajtása 214
Óriási tömeg gyűlt össze a városban, alig bírod átverekedni magad a sátorhoz, ahol már nagyban sürögnek a többiek, már nekiálltak az alaplevet megfőzni. Gyorsan csatlakozol te is, úgy látod nincs túl sok dolgod, kellően felkészültek. Kis idő múlva azonban tanácstalanul kezd keresgéli mindenki, megtudod, eltűnt a borkonyó gyümölcs. Pedig reggel még biztosan megvolt. Csatlakozol te is a kereséshez, alaposan átrámoljátok a sátrat, de sehol nem találjátok. Végül feladjátok a keresést, de borkonyó nélkül meg nem tudjátok elkészíteni az ételt. Kotorászni kezdesz a zsákodban hátha van nálad pár borkonyó bibe, bár neked pont a gyümölcsére volna szükséged. Hirtelen ötlettől vezérelve eszedbe jut, hogy ilyesmit talán tudnál mágikus úton is elő állítani. Gyorsan neki is látsz, hogy a korgó gyomor huss varázslatot megidézd, fókuszálva arra, hogy kimondottan borkonyó gyümölcs jelenjen meg. Ehhez persze a varázslat egy módosított változatára van szükség. Szerencsére gyakorlott teológusként ez nem okoz gondot számodra. Ez az, sikerült! Az asztalon megjelenik egy tucat gyümölcs, gyorsan hozzá is láttok a pucolásnak és a főzésnek. Másfél órával később már a zsűri asztalán állnak az elkészült ételek. Izgatottan várjátok, hogy hogyan is döntenek. Végül 84-es értékeléssel az első helyen végez a rummal pácolt uzbány oldalas, borkonyó kompóttal. A győztes receptért pedig átveszitek a királyi pecséttel ellátott okiratot, ami igazolja az egy évre szóló szállítmányt. Az óriási öröm közepette nem kerüli el a figyelmed az egyik "segítőtök" bosszús arca és ökölbe szorult keze. Gyanús volt a gyümölcs rejtélyes eltünése, és ez a reakció sem épp helyénvaló, amikor gratulálni kellene. Ám mielőtt sokat agyalnál rajta téged is behívnak a sátorba némi mulatozásra, hiszen meg kell ünnepelni ezt a csodás győzelmet. Udvariasan visszautasítod, mondván rengeteg még a dolgod, és így is túl sokáig időztél. Elhatározod, hogy mielőbb visszatérsz inkább Ketatihoz, elmesélni a jó híreket. [50 pontot használtál fel, van még ...]

*A sikerhez minimálisan ezek kellettek: teológia szakértelem ? szint, nincsen szükség a korgó gyomor huss ismeretére.

be 891 bemész a 891. épületbe
[2 876 tapasztalati pontot kaptál. Jutalmad 1 ősi esszencia.] Bekopogsz Ketati házába, ám nem kapsz választ, épp csak óvatosan bekopogsz az ajtón ám az ajtó nagy döndüléssel beesik. A zsanérból ki volt szakadva - betörték, épp csak vissza volt téve, hogy a huzat ne jöjjön be, Odabenn hatalmas a felfordulás és a rumli. Az ágyon Ketati fekszik, fején csúnya púpot borogat, szeme alatt lilás karikák. Jól megverték.
- Ki tette ezt? Orkok, manók vagy varkaudarok jártak itt? - Kérded miközben döbbenten körülnézel. Nem érted, hogy minek törne be ide bárki. Mit visznek el - kenyeret? Hiszen pont az éhezőknek főz teljesen önként.
- Jarosh volt itt néhány más alakkal. Jarosh a húgom unokájának a fiúja. Azt üvöltözte, hogy én tehetek mindenről, hogy a Mohovics fogadónak kellett volna nyernie. Azt mondta, ha nem m ondok le az éves szállítmányról az ő javukra megölnek és felégetik a házam. Azt hiszem a lány rosszul választott magának fiút.
- Na azt már nem! - vágsz közbe. Magad sem tudod mit kellene tegyél, de a legbölcsebb volna itt helyben megvárni őket. A legjobb volna, ha tábort vernél és "elbeszélgetnél" velük. Közben Ketati hátra botorkál és egy kis üveggel tér vissza, amit a kezedbe nyom. Valami világító kocsonyás anyag van benne.
- Szinte semmim nincs, amit felajánljak segítségedért, de igen nagylelkű, amit értem... értünk teszel. Ezt még az apám fűszerei között találtam, bár borzalmas íze van, de mivel világít, gondoltam biztos értékes. Számodra biztosan értékesebb, mint nekem. - Megköszönöd és máris nekiállsz tervezni a ház védelmét. [A küldetés teljesítéséhez a KLD 215 parancsot kell kiadnod ezen a mezőn.] [5 pontot használtál fel, van még ...]

kld 215 0 0 küldetés végrehajtása 215
Éjszakára csapdát állítasz odakinn és a házban a vendégszobában szállsz meg, de nem alszol. Biztos vagy benne, hogy nem fognak sokáig várni, talán csak erősítés kellett nekik, hogy egy védtelen nőt megtámadjanak. Az éjszaka csendjét váratlanul egy kiáltás töri meg - működött a csapdád. Azonban az öröm korai, rögtön ketten is rátok törnek, az egyik rögtön melletted a másik kicsit messzebb.

Ellenfeled: 1 besurranó és 1 profi bérgyilkos.

Társaik halálát látva a többi támadó menekülni kezd egyenesen a hegyek irányába. Egy ideig ugyan követed őket, de egy idő után szem elől téveszted, a nyomokat nem lesz nehéz követni, főleg, hogy egyikőjük súlyosan vérzik, nyilván amelyik belelépett a csapdádba. A vérnyomok alapján nem lesz már életben mire visszatér a többiekhez. Láthatóan a közeli hegyek felé mennek, nyilván van ott egy búvóhelyük. Majd megkeresed, de eldöntöd, beszélsz Ketatival is, hátha tudja miféle búvóhely lehet itt a hegyekben. [60 pontot használtál fel, van még ...]

be 891 0 bemész a 891. épületbe
[2 172 tapasztalati pontot kaptál.] Bekopogsz Ketati házába, ám nem kapsz választ, ezért benyitsz. Ketati még mindig remegve az éjszakai izgalmaktól végig hallgatja mire jutottál, majd elmagyarázza, hogy ismeri jól a környéket, van ott egy régi épület, valamikor nagyon régen kolostor volt, de a felsőbb szinteket elsodorta a tűzvihar. Lehet, hogy most már rendbe hozták annyira, hogy az alsó szint meg talán a pince lakható, végül is elég sok idő eltelt azóta. Megnyugtatod, hogy minden rendben lesz, ezt még el kell intézned, a saját magad megnyugtatása végett is, és hogy Ő is biztonságban legyen. Mielőtt útnak indulsz, Ketati óvatosságra int, ki tudja milyen gonosz teremtményekkel szövetkeztek ezek a banditák ott a romoknál.

Ez a 340. labirintus térképe. A bejárat innét keletre 15, délre 3 mérföldre található. [5 pontot használtál fel, van még ...]

be 891 0 0 bemész a 891. épületbe
Bekopogsz Ketati házába, ám nem kapsz választ, ezért benyitsz. Legnagyobb meglepetésedre az ajtó ismét a helyén van, és odabenn nyoma sincs törött bútoroknak vérnyomoknak a rajtaütésből vagy bármiféle rendetlenségnek. Rendezett tiszta környezet fogad, néhány ismeretlen arc társalog egy nagyobb asztalnál. Jöttödre Ketati vidáman fogad és elmeséli, hogy híre ment a környéken a történteknek. A sok rászoruló, akiknek eddig Ő segített, ahogy csak tudták, viszonozták eddigi kedvességét, és ha tudtak maguk jöttek, vagy küldtek valakit, aki segít - bútort összerakni, takarítani, rendet rakni, így pikk-pakk rendbe hozták a házat, megjavították az ajtót. Sőt, újak is jelentkeztek segítőnek a konyhára, valaki állandó jelleggel, néhányan csak alkalmi segítőként. Elmeséled, hogy a környéken portyázó bandát is elintézted. Ketati megköszöni mindazt a segítséget, amit értük tettél, ám mikor látja, hogy indulnál, még a kezedbe nyom egy sárga követ. Ezt a régi ládámban találtam a pincében. Apám háborús kacatjai között volt, nem hinném, hogy értékes, de valamit mindenképp szerettem volna adni neked. Még társalogtok egy sort, aztán udvariasan elköszönsz, menned kell folytatni utadat. [5 753 tapasztalati pontot kaptál. Jutalmad 1 kénköves ménkő. (ld. enc.)] [5 pontot használtál fel, van még ...]