Zarknod ónixpiramisa (695. épület)

(259,63) Zarknod ónixpiramisa (#695) - Esthar császárság
(260,63) Zarknod ónixpiramisa (#695) - Kyorg birodalom
(259,64) Zarknod ónixpiramisa (#695) - Bo'adhun birodalom
(260,64) Zarknod ónixpiramisa (#695) - Árnytündérek

Az ónixpiramisba való sikeres bejutás követelménye 500 fejlesztési pont elköltése. Hiánya esetén az alábbi eredmény tapasztalható:

be 695 bemész a 695. épületbe
Minden bátorságodat összeszedve közelebb sétálsz, míg a magasba nyúló fehér oszlopok között a márványlappal borított területre nem érsz. Tekinteted az ég felé emeled. Lenyűgöző és egyben félelmetes látvány. A sötét ónixlapok alkotta piramis ott lebeg jóval a fejed fölött, alulról semmilyen bejárat nem látszik. Hát akkor, hogy lehet oda bejutni. Egy őrjáratozó sárkány vészesen alacsonyan zúg el a fejed fölött. Önkéntelen böffentésére apró lángcsóva hagyja el a száját, ami melletted csapódik a talajba. A márványpadlón meglepő módon semmi nyomot nem hagyott. Most veszed csak észre, hogy a fehér márványkörön belül egy szabályos, ezüstporból kirakott körön állsz. Egy kisebb terpeszben megveted lábad, és újra az ég felé pillantasz. Apró sóhaj hagyja el ajkad: "Be akarok jutni". Hirtelen meglódul veled a világ, kavarogni kezd körülötted a levegő... Rémülten döbbensz rá: a deus ex machinád szokott így viselkedni!?! Eltelik egy kis idő, mire rádöbbensz, tévedtél: Ez egy teleport! Gyomrod majd kiugrik a helyéről, ráadásul legszívesebben azonnal megválna tartalmától. Eltelik pár perc teljes bizonytalanságban... Egy üres szobába érkezel. Piramis formájú, csúcsos mennyezet, és az alapjának sarkai is csúcsosak. A falakon minden háromszorosan tükröződik vissza, így több példányban megcsodálhatod, amint lassan feltápászkodsz a földről, és körülnézel. Nyúzottnak tűnsz. A helyiségnek nincs ajtaja. Szörnyű kelepce ez. Eszedbe jutnak a mendemondák Zarknod piramisának alsó kamráiról, ahol minden áldozat megtört, mielőtt a jótékony halál véget vetett kínjainak. Remegni kezd a térded. Minden önuralmadat össze kell szedned, hogy legyőzd a kellemetlen érzéseidet. Reménytelenül bizonygatod magadnak, elég nagytudású, világott látott kalandozó vagy ahhoz, hogy ennek a vészes helynek a kihívásaival is megbirkózhass. Biztos ez? Apró zümmögésre ébredsz merengéseidből. Elbűvölő teremtmény anyagiasul előtted. Teleporttal érkezhetett. Egy sárkány úrnő az, sokban hasonlít a Ghalla szerte híres Natalienára, de nem ő az. Lenyűgöznek kecses formái. Közelebb lép hozzád. Öntudatlan tested arra sem képes, hogy biztonságot adó fegyver után nyúljon. Bár a sárkány úrnő ártatlannak tűnik, valójában cseppet sem az. Fejét közvetlen az arcod elé tartja, mielőtt hamvasztó lehelletével megsemmisíti mindazt, ami valaha a fejed volt. Ááááááá... Lassan térsz magadhoz. Majd visszatérnek az emlékképek. Aztán ahogy végződött, utazással a deus ex machinád által... vagy mégsem? Az ónixpiramis alatti márványkörön fekszel. Kimerülten, fáradtan, de életben vagy. (1 életpontod maradt.) Talán még nem vagy elég tudás birtokában ahhoz, hogy Zarknod ónixpiramisa feltárja számodra kapuit... vagy minden kalandozót így elrettentenek ezzel az illúzióval, ki tudja? Biztos, hogy csupán egy látomás volt? Összeszedelőzködsz és utadra indulsz. A halálközeli élmény azonban kitörölhetetlenül belefészkelte magát gondolataid közé. Egy biztos, fogadod meg magadban, messze el fogod kerülni még a piramis környékét is! [5 pontot használtál fel, van még ...]

be 695 bemész a 695. épületbe
Minden bátorságodat összeszedve közelebb sétálsz, míg a magasba nyúló fehér oszlopok között a márványlappal borított területre nem érsz. Tekinteted az ég felé emeled. Lenyűgöző és egyben félelmetes látvány. A sötét ónixlapok alkotta piramis ott lebeg jóval a fejed fölött, alulról semmilyen bejárat nem látszik. Hát akkor, hogy lehet oda bejutni. Egy őrjáratozó sárkány vészesen alacsonyan zúg el a fejed fölött. Önkéntelen böffentésére apró lángcsóva hagyja el a száját, ami melletted csapódik a talajba. A márványpadlón meglepő módon semmi nyomot nem hagyott. Most veszed csak észre, hogy a fehér márványkörön belül egy szabályos, ezüstporból kirakott körön állsz. Egy kisebb terpeszben megveted lábad, és újra az ég felé pillantasz. Apró sóhaj hagyja el ajkad: "Be akarok jutni". Hirtelen meglódul veled a világ, kavarogni kezd körülötted a levegő... Egy üres, gúlát formázó helyiségbe érkezel. A fehér falak olyan fényesek, hogy minden csillogva tükröződik vissza rajtuk. Egyetlen, a szobából kivezető ajtót sem látsz, viszont a lábaid alatt, ahova érkeztél, szikrázó ezüstkör terül el. A teleport másik oldala, gondolod, és tudod, csak arra kellene gondolnod a körben állva, hogy távozni akarsz, ez azonnal meg is történne. Végigtapogatod a szoba oldalfalait. Sehol egy illúzióajtó. Már épp visszalépdelnél az ezüstkörbe, hogy távozásról szóló gondolataiddal működésbe hozd a teleportot, amikor halványkék színű vibrálás tölti be a termet. Különös alak materializálódik előtted. Csak elnagyolva rendelkezik humanoid formákkal, amúgy minden testrésze groteszkebb minden álmodban elképzeltnél. Testének mindkét oldalán, a csípőjétől a hónaljáig húzódó részen csápok sora meredezik, hogy végeik előre-hátra tapogatózzanak az összesűrűsödött levegőben. De a legkülönösebb a lény zölden világító szeme, mely már szinte nézésével kellemetlen, szúró fájdalmat okoz szívedben. Amint magadhoz térsz, és támadó (vagy védekező?) állásba helyezkedsz, van időd összehasonlítgatni az eddig a legendákból vagy személyesen ismert összes szörnytípussal. Egy tleikan áll veled szemben. - Nem akarunk bántani - mondja a lény, de úgy, hogy mély hangzású baritonja szinte rezgésbe hozza a falakat. Nem csak az a meglepő számodra, hogy nem szaggat azonnal darabokra, hanem az is, hogy érted szavait! Ijedten pislantasz körbe, hogy felmérd vajon miért e többesszám. - Én Permedin Ahratiax vagyok, Zarknod legközelibb személyes bírája - folytatja a rémisztő házigazda. - Az ő távollétében én irányítom az épületkomplexumot. Nem kell félned tőlünk, ugyanis kölcsönösen hasznos segítséget nyújthatunk egymás számára. - Kétkedő arckifejezésed láttán a tleikan bíra harsány hangon folytatja: - Csak hallgass végig, ha nem tetszik az ajánlat, elfogadjuk döntésedet, és megadjuk rá az esélyt, hogy harcban pusztulhass el. - Permedin nevetése örvénylő mozgásba hozza a falakat, a dobhártyád pedig a beszakadás határán egyensúlyozik. - Az egész évezredekkel ezelőtt kezdődött: ugyanis akkor csöpögtek át először a világunkba a kizárólag pusztító gondolatokkal felruházott idegen életformák, a tl'urlangok, más néven éjfattyak. Szerencsénkre, nem közvetlenül Ghallára érkeztek. Az éjfattyak életenergiával táplálkoznak, Ghallát néhány óra leforgása alatt megsemmisítették volna, felhabzsolva a dús életenergiát. A kaput a Sötét Földre nyitották, ahol a Thargodan civilizációt, és minimális táplálékot találtak. Még így is, győzelmük bizonyos volt az első pillanattól fogva, azonban a félig halhatatlan, ezeréves tapasztalatú Thargodanok szívós ellenfélnek bizonyultak. Urgol, a Thargodanok vezére paktumot ígért Ghalla népeinek, ha segítenek neki a harcban. A megállapodást örömmel kötötték meg az ősi idők öntelt, gőgös máguskirályai - pedig a csata után nem ígért nekik mást, csak örök rabszolgaságot, ha bármelyikük képes lett volna arra, hogy a szerződés sorai között olvasson. Az első, a Sötét Földre küldött seregek csak egy szemvillanásnyi ideig tartottak ki, a ml'othag szürcsölők úgy falták fel életenergiájukat, mint az érett gyümölcsöt. Ekkor az ősi világ hatalmasságai gazdámhoz, Zarknodhoz fordultak, és az ő segítségét kérték. ? végtelen kegyében megígérte, hogy olyan páncélzatot készít a seregeknek, amely megvédi őket a tl'urlangok halálos érintésétől. Cserébe mindössze annyit kért, hogy hozzáférhessen az ősi varázslóiskolák szigorúan őrzött könyvtáraihoz. Tízezer tleikan dolgozott éjjel és nappal, míg elkészültek a mágikus vértezetek a seregek számára. A Sötét Földön, az éjfattyak által nyitott dimenziókapu körül zajlott le a hatalmas csata. Számunkra is hihetetlen módon, de a páncélok működtek, és ugyan óriási veszteségek árán, de sikerült az éjfattyakat visszaűzni. Maga Urgol elesett az éjfattyak vezérével, Dl'orkhaugrukkal vívott csatájában, és így a meggyengült, vermeikbe visszahúzódó Thargodanok nem voltak képesek a szörnyű paktum behajtására. Urgol halálával nem volt senki, aki képes lett volna a tl'urlangok által cafatokra szaggatott tér-idő szövetet újra összefonni, így a térkapu nyitva maradt. Ekkor gazdám, Zarknod a világ iránt érzett felelősségétől vezérelve ismét segített. A többi drakolder segítségével óriási varázslatot szőtt, amely ugyan nem gyógyította meg a szövetet, azonban összefogta azt, hogy az éjfattyak ne legyenek képesek ismét áttörni rajta. A győzelemmámorban úszó, pökhendi máguskirályok lekezelően fogadták uramat, és amikor a könyvtárak felnyitásáról esett szó, megpróbálták csapdába ejteni, elfogni, uralmuk alá hajtani! Zarknod végtelen haragra gerjedt, elátkozta a humán fajokat, és borzalmas háborúban megsemmisítette birodalmaikat. Gazdám több évszázaddal ezelőtt távozott a piramisból, és azóta sem hallottunk felőle. Időközben a szövetet összefogó mágia meggyengült, és újra éjfattyak léptek a Sötét Földre. Senki más nem képes arra, hogy a varázslatot újraszője, csakis Zarknod. Bár a humánok egyszer már eljátszották bizalmunkat, nincs más választásunk, mint megbízni az új fajokban, azaz bennetek. Találjátok meg Zarknodot! Az utazás túléléséhez szükséges páncélt elkészítjük, mint ahogy ezer évvel ezelőtt, a Seregek számára is elkészítettük, mindössze a háborúban szétszóródott mágikus komponenseket kell újra összegyűjteni. Nagyot nyelsz, amikor átgondolod ezt az egészet. Zarknod megkeresése legendába illő feladat. Permedin int a kezével, hogy kövesd. Amint a fal felé indul, feltárul előtte egy ajtó, amin keresztül egy másik szobába lehet átjutni. Középen egy emelvényen azonosíthatatlan szerkezet áll, az eleje leginkább egy gömbölyded ajtóra emlékeztet. - Zarknod ezen a dalebgad kristálykapun keresztül távozott. Miután itthagyott bennünket, a kapu bezárult. ? nem akarta, hogy bárki követhesse őt, ezért nem is lehet követni, az ajtót sehogy sem tudjuk kinyitni. Látod azt a négy zárat ott alul? Az egyetlen módszer, hogy megtaláld a hozzá való kulcsokat! Elgondolkodva bólintasz, majd félve a bíra felé fordulsz. - Említettél valamiféle páncélokat, és komponenseket. Hol találom ezeket? A bíra részletesen elmagyarázza, mit kell tenned, majd így szól: - Most menj, és végezd el gyorsan a feladatod, hiszen az idő sürget. - Hátrálni kezdesz az ezüstkör felé, de Permedin még utánad szól: - És még valami. Ne felejtsd el, mi a velünk szembeszegülők büntetése. Bólintasz, majd remegő térdekkel hátat fordítasz a tleikan bírának. Elég csak a távozásra gondolnod, és a láthatatlan teleporton keresztül el is hagyod a piramist. [5 pontot használtál fel, van még ...]

be 695 bemész a 695. épületbe
Minden bátorságodat összeszedve közelebb sétálsz, míg a magasba nyúló fehér oszlopok között a márványlappal borított területre nem érsz. Halvány ezüstkört fedezel fel az oszlopokkal határolt terület közepén. Odasétálsz, és terpeszbe rakott lábakkal elhelyezkedsz. Csak az utazásra kell gondolnod, és a teleport működésbe is lép... Az üres, gúlát formázó helyiségbe érkezel. Minden olyan, mint legutóbbi távozásodkor. Hamarosan Permedin is megjelenik. [10 fejlesztési pontot kaptál. (+1% halhatatlanság.)] Rögtön a dalebgad kristálykapuhoz vezet. Előveszed táskádból a kulcsokat, mindegyikük élénk színekben fénylik. Egyesével a teleportkapu zárszerkezetéhez illeszted, azok pedig láthatatlanul beleolvadnak a zár belsejébe. Mintha soha nem lett volna ott zárszerkezet! Ha nem a saját szemeddel láttad volna, talán el sem hinnéd. Az utolsó kristálykulcs behelyezése után egy kattanás kíséretében feltárul a kapu, hogy belsejéből kékes vibrafény kíséretében füst kezdjen kifelé gomolyogni. Mint egy élő organizmus, tudatosan körbefolyja a szobát, mintegy megvizsgálva a kapun kívüli teret. Permedin mélyen dörgő baritonja szakítja meg a csendet: - Ideje indulnod. Keresd meg Zarknodot, és térjetek vissza együtt. - A leghíresebb drakolder nevének említésére jeges veríték folyik végig a hátadon. A kavargó köd azonban mintha bátorságot öntene beléd... Teszel egy lépést a dalebgad kapu belseje felé, majd még egyet. Már semmit nem látni! Aztán szivárványszínben pompázó kristályfolyosó kerül köréd, melyen gyors lépésben haladsz előre. Már nem te irányítod saját mozgásodat. Majd lezárt üvegfalba ütközöl. Mintha egy cső belsejéből látnád: az odaát elterülő dombság egy közeli pontján cifra, boltíves kapu nyílik a föld alá. És különös módon a falak mögé látsz, egy kusza labirintus járatai villannak fel előtted. Hiába feszülsz válladdal az üvegfalnak, az nem enged. Csüggedten visszasétálsz a kristályfolyosón, hogy Permedin előtt lépj ki a teleportkapuból. - Megrongálódott? - válik rögtön kifürkészhetetlenül komorrá a tleikan bíra arckifejezése. Elmeséled, mit láttál. - Gondolhattam volna, nem csak a kulcsok vesztek el, hanem az átjáró is lezárult. - Mielőtt bármit tehetnél, Permedin vaskos csápjai megragadnak. - Egyetlen esélyünk maradt: gyalog kell odamenned, ez az egyetlen esélyünk, hogy megtudjuk, Zarknod most merre lehet! - Miféle hely ez, amit láttam? Tudsz róla valamit? A bíra elgondolkodva mér végig téged, majd bólint. - Népünk egysége birodalmunk tündöklésével együtt veszett oda. ?seink ősei egy rég elpusztult faj, a moák organikus teremtményei voltak. Szolgák, akik túlélték egykori gazdáikat, és túlszárnyalták tudásukat. Amikor fajunk naggyá vált, égre törő piramisokat épített, és városai kontinenseket borítottak be, főbíráink a világon túlra tekintettek, szolgákat kerestek, akik elvégezhetik helyettünk a munkát, mint ahogy annak idején mi is tettük a moák helyett. A kreitonok azonban amellett, hogy tehetségesek és ravaszak voltak, és kiválóan ismerték a mágiát, alattomosak és gonoszak is voltak. A Hold Bírája hiába ismerte fel álnokságukat, a Nap Első bírája megbízhatónak ítélte meg őket, és tömegével hozatta át seregüket saját világukról a térkapun át. A kreitonok hamarosan már nem szolgáltak, hanem befolyásuk csápjait nyújtogatták. Polgárháború robbant ki, amely a kreitonok mágikus fölényének köszönhetően a Hold vereségével végződött - a végső pusztulás várt volna ránk, ha Zarknod nem fogadja a túlélőket piramisába. A Nap bírái a kreitonok szolgái lettek, a birodalom káoszba zuhant. Az új, barbár fajok megalapították országaikat, és elfeledett faj lett a miénk. Mi, akik a drakolder piramisokban szolgálunk, az ősi, Hold ág leszármazottai vagyunk. A tükörtornyokban, rúnatornyokban és az előbb látott földalatti járatokban rejtőző férgek pedig a kreiton-imádó, renegát tleikanok, a Nap-bíra fertőzött vérvonala. Innen hát az ősi konfliktus. El nem tudom képzelni, mit kereshetett Zarknod legősibb ellenségeink fellegvárában! - megkeményedett tekintettel fordul feléd. - De talán túlontúl sokat is beszéltem. Az általunk készített páncélokba öltözve, amelyek még az éjfattyak ellenében is megvédenek, nem sok félnivalód lesz a kreiton csürhe járataiban! Eredj, és kutasd fel most!

Ez a 132 labirintus térképe. [5 pontot használtál fel, van még ...]

be 695 bemész a 695. épületbe
Minden bátorságodat összeszedve közelebb sétálsz, míg a magasba nyúló fehér oszlopok között a márványlappal borított területre nem érsz. Halvány ezüstkört fedezel fel az oszlopokkal határolt terület közepén. Odasétálsz, és terpeszbe rakott lábakkal elhelyezkedsz. Csak az utazásra kell gondolnod, és a teleport működésbe is lép... Az üres, gúlát formázó helyiségbe érkezel. Minden olyan, mint legutóbbi távozásodkor. Hamarosan Permedin is megjelenik. [20 fejlesztési pontot kaptál. (+1% halhatatlanság.)] Megkér rá, meséld el, sikerült-e értesüléseket szerezni Zarknod hollétéről. Elégedett vigyorral az arcodon húzod elő a pergament a hátizsákodból, amit a tleikanok labirintusában találtál. Permedin egyik csápja azonnal kikapja a kezedből, majd hosszas vizsgálódásba kezd, mielőtt kibontaná. Közben valami ilyesmit dörmög maga elé: - Egy Zarknod pecsétjével lezárt tekercs. Minden kétséget kizáróan valódi... csak a piramisban lehet kinyitni. - A tleikan bíra, mintha valami porcelán tányér lenne, a tenyerére fekteti a papírost, majd végighúzza fölötte a mancsát. Aztán kihajtogatja a papírt, minek következtében apró bárányfellegek szabadulnak elő, hogy a terem csúcsos mennyezete felé repülve egyetlen egésszé álljanak össze. Aztán a színük is megváltozik, és hamarosan arra eszmélsz, formáik egy triklem drakolder fejévé alakultak át. Zarknod! Megroggyantod térdeid a lelkedben dúló, meglepődéssel vegyes tisztelet érzésétől. Aztán Permedinre sandítasz - hát ha változott az arckifejezése egyáltalán, azt nagyon jól eltitkolta előled. A jelenés beszédbe kezd: - A tleikan tanácsot nem érdeklik az éjfattyakkal kapcsolatos problémák. Talán épp ezért nem is tudnak semmit arról, hogyan lehetne gátat vetni a fenyegetésnek. És bár eléggé ellenségesnek tűntek, a másik dolog kapcsán sikerült némi információt kicsikarnom belőlük. Él egy kreiton mágus a közelben, aki nem is egyszer a kyorg börtönök mélyén raboskodott. Illetve először raboskodott, aztán már ő is részt vett kisebb laboratóriumi munkákban. Állítólag a kyorgok jobban birtokában voltak a drakolderek anatómiájának, mint mi magunk. Ez az előbb említett mágus tudhat valamit a genetikai problémánk megoldásáról. Most odamegyek, utána pedig Maxtelanalban folytatom a tl'urlangok utáni kutatást, az árnytündérek talán többet tudnak róluk. Ámulva hallgatod Zarknod üzenetét, és számtalan kérdés formálódik az agyad mélyén, de nincs idő feltenni őket - a bárányfelhő gomolyagok olyan hirtelen oszlanak szét, mintha soha nem is léteztek volna. Permedin töprengve áll, egyik csápját a homlokán nyugtatva. - Oda kell menned - szólal meg végül. - Az lesz a legjobb, ha rögtön Maxtelanalba küldelek. Ez egy földalatti város az árnytündér birodalom szívében. Talán ott találod Zarknodot. Át kell adnod neki az üzenetemet. - Permedin csápja megindul feléd. Földbegyökerezett lábbal figyeled, ahogy a belső felét homlokodhoz érinti. Hirtelen égető fájdalom hasít testedbe, de hamar elmúlik. - Miii... miii.. mi volt ez? - hebeged. Permedin szája széles grimaszba húzódik, majd csupán annyit mond: - Időben megtudod. Most indulj! Maxtelanal térképét most már bármikor fel tudod idézni magadban. Csodálkozva meredsz magad elé, majd mielőtt útra kelnél, teszel egy próbát. Egyetlen gondolatodra Maxtelanal éles kontrasztú föld alatti járatai megjelennek előtted.

Ez a 133 labirintus térképe. [5 pontot használtál fel, van még ...]

be 695 bemész a 695. épületbe
Minden bátorságodat összeszedve közelebb sétálsz, míg a magasba nyúló fehér oszlopok között a márványlappal borított területre nem érsz. Halvány ezüstkört fedezel fel az oszlopokkal határolt terület közepén. Odasétálsz, és terpeszbe rakott lábakkal elhelyezkedsz. Csak az utazásra kell gondolnod, és a teleport működésbe is lép... Az üres, gúlát formázó helyiségbe érkezel. Minden olyan, mint legutóbbi távozásodkor. Hamarosan Permedin is megjelenik. [30 fejlesztési pontot kaptál.] Mesélsz neki Maxtelanalról, és az ott talált dimenziókapuról. Illetve csak mesélnél, de Permedin egyetlen csápmozdulatával beléd fojtja a szót. - Én is láttam. Gyanakodva figyeled a tleikan bírát, majd felteszed a benned motoszkáló kérdést: - Izé... maga is ott volt? Permedin csak legyint egyet (illetve egyszerre két csápjával, vagyis kettőt), majd kioktató hangnemben folytatja: - A te szemeddel láttam. A legutóbbi látogatásodkor egy asztrális köteléket csatoltam rád, így biztos pontosan azt látom, amit te is, nem fordulhat elő, hogy valamit máshogy értelmezek, mint ahogy valójában létezik. - Felvonod a szemöldököd a kacifántos mondat hallatán. Nem egy jó érzés tudni, hogy valaki állandóan figyel. Permedin célratörően folytatja mondókáját: - Nem tudni biztosan, hogy Zarknod a dimenziókapun keresztül hagyta el Maxtelanalt, vagy hogy járt-e ott egyáltalán. Így azt a nyomot kell követnünk, amit ismerünk Zarknod legutóbbi üzenetéből. Fel kell keresned az ott említett kreiton mágust, és meghallgatni mit tud a gazdámmal történt találkozásról. Volt a mágikus üzenetnek egy melléklete, ami a mágus lelőhelyének térképet tartalmazta. Ezt odaadom. Siess! Ja, és még valami! Az ajtókra nagyon figyelj majd oda! Ez a kreiton a zárak nagymestere, így jobb, ha minden ajtónál csak az odaillő kulcsokkal próbálkozol. [Egy jó tanács: vedd ki a HU parancsaidat a kulcsokról, mert ebben a labirintusban, még ha magas a zárnyitásod, akkor sem érdemes eldobálnod őket!] Biztosítod Permedint, hogy igyekezni fogsz.

Ez a 137. labirintus térképe. [5 pontot használtál fel, van még ...]

be 695 bemész a 695. épületbe
Minden bátorságodat összeszedve közelebb sétálsz, míg a magasba nyúló fehér oszlopok között a márványlappal borított területre nem érsz. Halvány ezüstkört fedezel fel az oszlopokkal határolt terület közepén. Odasétálsz, és terpeszbe rakott lábakkal elhelyezkedsz. Csak az utazásra kell gondolnod, és a teleport működésbe is lép... Az üres, gúlát formázó helyiségbe érkezel. Minden olyan, mint legutóbbi távozásodkor. Hamarosan Permedin is megjelenik. [40 fejlesztési pontot kaptál. (+1% halhatatlanság.)] - Látta, mi történt a mágus barlangjában? Mi ez az utódlás dolog? - kérdezed gyanakodva. A tleikan bíra mélyen eltöprengve végigmér. - Zarknod megtiltotta, hogy erről bárkinek beszéljünk. Különösen nem egy humanoid kalandornak! Koncentrálj inkább a feladatra, a gazdám megtalálására! Önkéntelenül is hebegsz, habogsz valamit, és a magabiztosság álcája rögtön lefoszlik rólad. Végül is mindegy, ez a triklem drakolderek dolga! - Vissza kell menned Maxtelanalba, és működésbe hozni a dimenziókaput. Zarknod is biztos ezt tette. Amíg távol voltál, utánanéztem néhány dolognak. A kapu utolsó működéséről és aktiválásáról szóló feljegyzést 120 évvel ezelőttre dátumozzák. További kutatás kiderítette azt is, hogy egy Noathang nevű árnytündér műve volt, aki nem sokkal előtte a Sötét Földön járt, a legendás karemium-palotát keresve. A mesék szerint a karemium-palotában ősöreg Thargodanok élnek, és évmilliókkal ezelőtt megsemmisült létsíkokról származó relikviákat gyűjtenek. Bár az efféle történetekben soha nem hittünk, de most hirtelen értelmet nyert Zarknod egyik korábbi, ködösnek tűnt feljegyzése egy "romvárosról" a Sötét Földön. Még kusza térképvázlat is tartozott hozzá! Keresd fel ezt a helyet, ősöreg Thargodanok vagy sem, ha Noathang itt bukkant rá a dimenziókapu kulcsára, akkor te is meg fogod ott találni. Indulj, ne késlekedj egy percet sem!

Ez a 138. labirintus térképe. [5 pontot használtál fel, van még ...]

be 695 bemész a 695. épületbe
Minden bátorságodat összeszedve közelebb sétálsz, míg a magasba nyúló fehér oszlopok között a márványlappal borított területre nem érsz. Halvány ezüstkört fedezel fel az oszlopokkal határolt terület közepén. Odasétálsz, és terpeszbe rakott lábakkal elhelyezkedsz. Csak az utazásra kell gondolnod, és a teleport működésbe is lép... Az üres, gúlát formázó helyiségbe érkezel. Minden olyan, mint legutóbbi távozásodkor. Hamarosan Permedin is megjelenik. [50 fejlesztési pontot kaptál. (+1% halhatatlanság.)] Permedin idegen mosolya végtelenül vérfagyasztó, ahogy a felé nyújtott grax-rúdra pillant. - Szerencséd, hogy megtaláltad a kulcsot! Most rögtön induljunk a kapuhoz! - közli a tleikan bíra. Épp tiltakozásra emelnéd hangodat, és hivatkoznál a fáradtságra, éhségre... de nincs ilyesmire idő. Permedin három csápja gyorsan pergő mozgásba kezd körülötted, mintegy burokba vonva védtelen testedet. Aztán arra eszmélsz, hogy Maxtelanalban vagy, a dimenziókapu előtt. A kapu most fényesen izzik. A tleikan bíra szusszanásnyi időre sem pihen meg, rögtön hangos kántálásba kezd valamilyen ismeretlen nyelven. Elmerülten hallgatod. Permedin a kapuhoz emeli a rudat, és az átjáróban örvénylő feketeség lassan szétkúszik. Mögötte szürke, jellegtelen tájat pillantasz meg. Leah földje! - Ne habozz sokáig. A kapu működik, de egy idő után be fog záródni! Átkelni viszont csak úgy tudsz, ha teljes valódban a dimenziókapuhoz utazol. Megmutatom neked a negatív létsík általunk eddig feltérképezett részeit! Találd meg mielőbb urunkat, Zarknodot!

Ez a 139. labirintus térképe. [5 pontot használtál fel, van még ...]

be 695 bemész a 695. épületbe
Minden bátorságodat összeszedve közelebb sétálsz, míg a magasba nyúló fehér oszlopok között a márványlappal borított területre nem érsz. Halvány ezüstkört fedezel fel az oszlopokkal határolt terület közepén. Odasétálsz, és terpeszbe rakott lábakkal elhelyezkedsz. Csak az utazásra kell gondolnod, és a teleport működésbe is lép... Az üres, gúlát formázó helyiségbe érkezel. Minden olyan, mint legutóbbi távozásodkor. Hamarosan Permedin is megjelenik. [60 fejlesztési pontot kaptál. (+1% halhatatlanság.)] - Sajnos megszűnt az asztrálkapocs, amikor beléptél a kapun - közli Permedin, mielőtt megszólalhatnál. - Mi történt? Zarknod nyomára bukkantál? - Mondhatjuk, hogy igen... - elmondasz mindent, amit megtudtál. - Egy istennel beszéltél? - kerekedik el a tleikan szeme. - Nos, ez sok mindent megmagyaráz... Meg kell kísérelned a lehetetlent! A páncélzatod meg kell, hogy védjen... Még az Éjfattyak Világában is! Döbbenten bámulsz a bírára. - Nem! Ezt nem kérheted! Ezt nem vállalom! Az éjfattyak érintése maga a halál. Talán a páncélod megvéd ellene. De hogy képes legyek életben maradni a világukban? Ezt magad sem hiheted! Hisz Zarknodnak sem sikerült! Permedin fanyar képpel néz rád. - Nos, nem mintha választási lehetőséged lenne... - ezzel felemel egy csillogó kristályt, és megszorítja. Borzasztó nyomást érzel a szíved táján. Tátott szájjal, levegőért kapva a földre rogysz. A nyomás enyhül, ahogy lassan magadhoz térsz, Permedin vigyorát látod magad fölött. - Nagy hatalmad van - de mindennél van egy hatalmasabb, ezt sose feledd! Rendelkezem az életed felett. Van egy egészen parányi esélyed, hogy túléled az utat - hiszen Zarknod sem indult volna egy biztos halált jelentő útra. Ha nem vállalod, akkor BIZTOSAN halott vagy. Szép kis motiváció! - gondolod magadban, de elkeseredetten bólintasz. - Mit kell tennem? - Egyetlen hely van, ahol Zarknod átléphetett a Tl'urlang síkra. Az ?si Kapu, amely most ismét megrepedt, és éjfattyak szivárognak át rajta. Utazz oda! A páncél meg fog védeni, hogy életben maradhass - remélem már a teljes vértezetet viseled! Sok szerencsét, halandó. [Nincs térkép.]

A 140. labirintus bejáratát innen keletre ..., délre ... mérföldre találod. Elég csak a távozásra gondolnod, és a láthatatlan teleporton keresztül el is hagyod a piramist. [5 pontot használtál fel, van még ...]

be 695 bemész a 695. épületbe
Minden bátorságodat összeszedve közelebb sétálsz, míg a magasba nyúló fehér oszlopok között a márványlappal borított területre nem érsz. Halvány ezüstkört fedezel fel az oszlopokkal határolt terület közepén. Odasétálsz, és terpeszbe rakott lábakkal elhelyezkedsz. Csak az utazásra kell gondolnod, és a teleport működésbe is lép... Az üres, gúlát formázó helyiségbe érkezel. Minden olyan, mint legutóbbi távozásodkor. Hamarosan Permedin is megjelenik. [80 fejlesztési pontot kaptál. (+1% halhatatlanság.)] Permedin elgondolkodva hallgatja a beszámolódat. - Ezek szerint él, hihetetlen! Kontinuum-buborék? Zarknod meghajlította az időt, mert az volt az egyetlen lehetősége, hogy az éjfattyak elől megmeneküljön. De ezzel saját magát is csapdába ejtette! A buborékban sérthetetlen, de ezzel el van zárva a tértől, az időtől, a mágiától, mindentől. Az egyetlen lehetőség, hogy átlépsz az éjfatty síkra (egyszer már úgyis felkészültél rá lélekben), és visszahozod Zarknodot! A kontinuum-buborék megtöréséhez azonban szükségünk lesz valamire... valamire, amit attól tartok, kizárólag abban a karemium palotában találhatsz meg, ezért vissza kell térned oda! Egy időpálcára. Egy hosszú, fémes tapintású rúd... - Erre gondolsz? - húzod elő a tárgyat, amit annak idején a palotában zsákmányoltál. Permedin szeme felcsillan. - Igen! Humán létedre több eszed van, mint gondoltam volna... Ami pedig Urgol lángfegyverét illeti. Az ősi csata után elveszett, ötletem sincs, hol lehetne megtalálni. Azaz, várjunk csak: Tye'rukhagn bíra fajunk legöregebb tagja, visszavonultan él, amióta az eszemet tudom. ? olyan dolgokat is tud, amiről egész könyvtárunkban nem találsz információt. Keresd meg őt, nyújtsd át neki ezt a tleikan tekercset. [A tárgyat átveszed, bár nem jelöljük a karakterlapodon - ha szükség lesz rá, használni fogod.] Tudni fogja, hogy én küldtelek, és segíteni fog. Ha nem, akkor más módon, de szerezd meg a fegyvert! Ha pedig megvan, keresd fel a másik ?si Kaput a Sötét Földön, lépj át az Éjfattyak Síkjára, és keresd meg Zarknod börtönét! Oldd fel az időpálcával, és hozdd őt vissza! Elég egyszerűen hangzik? Bánatosan ránézel, és bólintasz. Ha ebből élve kikerülsz, az istenek parolázni fognak veled! Elég csak a távozásra gondolnod, és a láthatatlan teleporton keresztül el is hagyod a piramist. [5 pontot használtál fel, van még ...]

A küldetés megszerzése után véletlenszerűen egy tükörtorony lakóinak legyőzésekor találkozhatunk Tye'rukhagn bírával:

Egy meglehetősen öreg, botra támaszkodó tleikan bíra csoszog elő a tükörtorony hátsó részeiből. A vén tleikan csodálkozva néz végig a teremtmények tetemén, amelyek nyilvánvalóan fogva tartották eddig. - Ismeri Tye'rukhagn bírát? - Mit akarsz tőle? - kérdezi megtörten. Elmondod a történetet, melyet Zarknod piramisában tudtál meg. Hogy a bíra lehet a segítségedre az éjfattyak elleni fegyver megtalálásában. Előkerül a tleikan tekercs is, melyet Permedintől kaptál. A bíra arckifejezése megváltozik. Hiszen ő maga Tye'rukhagn bíra! Kérdezgetni kezd, te pedig mesélsz kalandjaidról. A tleikan elgondolkodva bólint. - Ezek után sokminden értelmet nyer, amire én nem tudtam a választ... A lángfegyvert nem tudom, hogyan kell elkészíteni, de az a gyanúm, hogy az éjfattyakat csak a saját esszenciájukból alkotott holmik képesek komolyan megsebezni. Van itt viszont még valami. Kaptam egy üzenetet Zarknodtól, de nem tudtam mire vélni. Az üzenet a pszionikus téren keresztül érkezett, lerajzoltam egy papírra, de nem tudom, mit jelent, talán te meg tudod fejteni! - Ezzel átnyújt egy papírt. Ahogy ránézel, valahogy biztos vagy benne, hogy ez nem más, mint egy térkép, amely Zarknod börtönéhez vezet el. Megköszönöd a bíra segítségét. - Ez a legkevesebb, cserébe, amiért kiszabadítottál! Memorizálod gyorsan a szemed elé táruló látványt.

Ez a 141. labirintus térképe. A bejárat Sárkányverem központjától keletre 54, északra 165 mérföldre található.

be 695 bemész a 695. épületbe
Minden bátorságodat összeszedve közelebb sétálsz, míg a magasba nyúló fehér oszlopok között a márványlappal borított területre nem érsz. Halvány ezüstkört fedezel fel az oszlopokkal határolt terület közepén. Odasétálsz, és terpeszbe rakott lábakkal elhelyezkedsz. Csak az utazásra kell gondolnod, és a teleport működésbe is lép... Az üres, gúlát formázó helyiségbe érkezel. Minden olyan, mint legutóbbi távozásodkor. Hamarosan Permedin is megjelenik. Ezúttal a tleikan bíra arckifejezése és öltözete teljesen eltér az eddig megszokottól. Kedvesen átvezet egy hatalmas, fényesen kivilágított csarnokba. Tleikanok, emberek, elfek és mindenféle más faj képviselteti itt magát, több ezren jöttek el a tiszteletedre. Mindenki díszöltözetben fogad. Permedin alázatosan meghajol előtted, és erre a jelre a teremben mindenki térdet hajt - királyok, császárok, főurak, főmágusok, veterán kalandozók és isteni avatár küldöncök egyaránt. A tleikan bíra egy emelvényhez kísér, és hangosan így szól: - Éljen xxxxx, világunk megmentője, az éjfattyak legyőzője, Zarknod kiszabadítója! Felzúg a tömeg, dübörögve éljeneznek. Boldogságban úszol! Permedin hosszan méltatja kalandjaidat, elmondja, milyen hősiesen viselkedtél, és milyen emberfeletti próbákat álltál ki. A tömeg szájtátva és hitetlenkedve hallgatja, mi mindent vittél véghez. Végül Permedin így fejezi be a méltatást: - Világunk sohasem lesz képes igazán meghálálni, amit értünk tettél. De kérlek, fogadd el ajándékunkat, ezt a csekélységet, az Istenek Talizmánját! Aki soha nem látott még előtte, az is rögtön tudni fogja e Talizmánra pillantva, mi mindent vittél véghez! A tömeg újból felzúg, éljenzés, üdvrivalgás és tapsvihar követi Permedin utolsó szavait. Ezután a fontosabb vendégek egyenként eléd járulnak, hogy személyesen gratuláljanak hőstettedhez. Itt vannak a Közös Tudatok vezetői, és még maga Borax király is! Kimondhatatlanul boldog vagy, de rettenetesen fáradt is. Az ünnepség folytatását jelentő táncos bálból kimented magad, és a piramis egy minden luxussal berendezett lakosztályába vonulsz félre, ahová mindenféle finomságot hoznak utánad, szolgák tucatjai lesik kívánságodat. Te azonban tudhatod, hogy kalandvágyad sohasem fog nyugodni. Újabb kalandokra, újabb felfedezésre vágysz, annak ellenére, hogy hátralevő napjaidat királyként élhetnéd le. [100 fejlesztési pontot kaptál. (+5% halhatatlanság.) Jutalmad 1 Istenek Talizmánja.] Elég csak a távozásra gondolnod, és a láthatatlan teleporton keresztül el is hagyod a piramist. [5 pontot használtál fel, van még...]